Az én konyhám !

Nem éppen a legjobbkor találtuk ki, de építkezünk. Már nagyon kellett. Tudjátok, aki ott lakik, ahol dolgozik és együtt olyasvalakivel, akit az anyósának nevez... Szóval azt hiszem ezzel mindent elárultam. Bár szeretném megjegyezni nem minden anyós olyan, mint az enyém,de én éppen kifogtam.
Szóval a jelenlegi agyon nyúzott, szörnyen elavult és rosszul kitalált konyhám (megjegyzem nem az én tervezésem én csak belecsöppentem) helyett úgy tűnik végre lesz egy normális. El is döntöttem, hogy az apró kiegészítőket igyekszem majd a saját kezemmel odavarázsolni. Már el is kezdtem. Jelenleg egy szintén örökölt műanyag kenyértartóm van. Nem részletezem, hogyan is néz ki, de egy borzadály.  Akkor most nézzétek meg mit is találtam ki magamnak.

... a két oldala ...

... és néhány közeli kép.

Ez sem volt túl bonyolult, csak sokáig tartott. Elég nagy volt a díszítendő tárgy és több technikát is használtam. Például picit repesztettem is, de csak az elejét és használtam fehér kontúrozót, amit száradás után a rózsáknak megfelelő színnel valamint arannyal emeltem ki ettől pedig szép csillogó lett. Ennek a technikája nagyon egyszerű, de annál látványosabb. A lényeg, hogy a megfelelő színt keverd ki és a száraz ecsetet  picit mártsd bele, majd itasd le a felesleges festéket róla így szinte újra száraz lesz az ecset és finoman húzd végig a kontúrozott felületen. Nagyon szép hatást érhetsz el vele, mint a képeken is látszik. És hát az örökös mumus az árnyékolás hát igen azzal ment el a legtöbb idő.

Viszont a végeredmény mindenért kárpótol.

Így fest picit fentről és elölről ...